Márton Áron Főgimnázium

A műemlék adatai

Kód: HR-II-m-B-12731

Datálás: 1909–1911

Történeti áttekintés

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium a XVII. század közepén, a csíksomlyói ferencesek által alapított római katolikus gimnázium jogutódja. 1897-ben, a gimnázium állapotának felmérését követően döntés született egy új, korszerű épület megvalósításáról Csíkszeredában.

A tervezéssel először a neves Alpár Ignácot, majd Pápai Sándor kolozsvári építészt bízták meg, akik a gimnázium, a szeminárium és az internátus együttesét tervezték. Az építkezés ünnepélyes alapkőletételére 1909. május 29-én került sor, és az impozáns épületet gróf Majláth Gusztáv Károly püspök avatta fel 1911. június 5-én.

A gimnázium modern felszereltsége ellenére a két világháború idején katonai kórházként szolgált, ami jelentősen megviselte a berendezését. 1948 után az intézmény állami gimnáziummá vált, majd 1990. május 25-én felvette egykori diákja, Márton Áron püspök nevét. 1991-től az épület ad otthont a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumnak is. A történelmi épület 2009 és 2011 között átfogó felújításon és korszerűsítésen esett át, így ma – a múlt tiszteletben tartásával – modern oktatási környezetet kínál diákjainak és látogatóinak egyaránt.

A műemlék bemutatása

A gimnázium épülete három szárnyból áll, amelyek közül a középső, a főgimnáziumot magában foglaló rész emelkedik ki, míg a két oldalsó szárny szimmetrikusan csatlakozik és kissé hátrébb helyezkedik el.

A középső tömb manzárdtetős középrizalitját két torony keretezi, sarkait pedig enyhén kiugró, háromszögű oromzattal lezárt oldalrizalitok hangsúlyozzák. A mellékszárnyak kialakítása követi a főtömb formavilágát, oldalrizalitjaikat egy-egy zömök torony zárja le. A főbejárat a középrizalitban nyílik, míg a rizalitok közötti mellékbejáratok háromszögű oromzatok alatt találhatók.

A homlokzat gazdag és változatos díszítésű: a neoromán, neogótikus, barokk és szecessziós elemek egyedi elegyet alkotnak. A főhomlokzat kiemelkedő részét a rózsaablakos, félköríves nyílások képezik; alattuk a főbejárat díszítéseiben szintén a stílusok izgalmas keveredése figyelhető meg. Az oldalrizalitok homlokzata zsúfolt, gazdagon dekorált, ahol a historizmus formanyelve találkozik a szecesszió hullámzó motívumaival. A rizalitok közötti szakaszokon különböző ablakkeretek, faltükrök, rozetták, farkasfogdíszek és barokk növénymotívumok váltakoznak, változatos formában a különböző szinteken.

Az épület belső terében, a lépcső jobb oldalán Márton Áron portréja látható félköríves, füzérdíszes keretben, bal oldalon ugyanolyan keretben az építési emléktábla kapott helyet. Az első emeleten, a lépcsővel szemben az egykori kápolna áll, amely ma díszteremként szolgál, még mindig őrizve eredeti formáját, amit főként a három nagyméretű üvegablak hangsúlyoz. Az üvegablakokat 2008-ban Nagy Ödön és Vorzsák Gyula készítette az eredeti töredékek és egykori diákok visszaemlékezései alapján.

A kápolna díszítéseiben a neoromán stílus dominál: a félköríves árkád, a karzat mellvédje, a törpepillérek, a pillérek fejezetei és a falba mélyített fülkék mind ezt a hagyományt tükrözik. A diadalív közepén koszorúba foglalva a magyar címer látható, a félköríven pedig állatfejekből komponált díszítmény jelenik meg.

A lépcső az első és második emelet között kiszélesedik, és a reprezentatív teret késő gótikus csillagboltozatra emlékeztető boltozat fedi, itt is festett üvegablakokkal. Az emeleti folyosókat síkmennyezet borítja, amelyen szecessziós növényi és hullámos díszítőmotívumok láthatók. Innen nyílnak az osztálytermek, amelyek az utcára tekintenek.

A Márton Áron Gimnázium kétségtelenül Csíkszereda legimpozánsabb műemléke; egyedülálló karakterét a historizmus és a szecesszió elemeinek harmonikus, mégis játékos keveredése adja.

Válogatott irodalom

Antal Imre: Monografia liceului din Miercurea-Ciuc. A csíkszeredai líceum monográfiája. Csíkszereda, 1968. Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Budapest, 2005, Enciklopédia Kiadó. Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007, Typografika.